Idegsebészet

Az idegsebészet olyan műtéti szakma, mely az idegrendszer különböző részeinek operálható betegségeivel foglalkozik. Az idegsebészeti ellátás kiterjed a központi idegrendszer és a perifériás idegrendszer (agy és gerinc) betegségeire.

A gerinc megbetegedései közül a leggyakoribb idegsebészeti ellátást igénylő probléma a gerincsérv, vagy porckorongsérv. Az ágyéki gerincsérv tünete lehet a napjainkban népbetegségnek számító derékfájás. A mozgásszegény életmódból és ülő munkavégzésből adódóan a probléma egyre többeket és egyre fiatalabb korosztályt érint. Az ágyéki gerincsérv tünete lehet – a derékfájás mellett – a lábba kisugárzó fájdalom vagy zsibbadás. Nyaki gerincsérv esetén a karba sugárzó fájdalom és a zsibbadás mellé jellemző tünetként szédülés, fejfájás társulhat.

A gerinc daganatos betegségeit és baleseti sérüléseit is az idegsebész látja el. Az idegsebészet tárgykörébe tartozik továbbá a különböző agydaganatok, koponyaűri vérzések, agyvíz keringési zavarok (hydrocephalus) kezelése is.

Milyen problémákkal javasolt felkeresni magánrendelésünket?

Porckorongsérv

A porckorongsérv vagy gerincsérv esetén a csigolyák közötti porckorong előboltosulása nyomja a gerincvelőt vagy a kilépő idegeket. Ez az állapot erős fájdalmat, végtagzsibbadást, érzészavart, súlyos esetben bénulást, vizelet- és székletszabályozási zavarokat okozhat.

A tünetek attól függenek, hogy a sérv a gerinc mely részén jelenik meg. Leggyakrabban az ágyéki szakasz érintett, az L4-L5 csigolyák között, ilyenkor derékfájás, lábzsibbadás a legjellemzőbb panaszok. Nyaki gerincsérv esetén – a karba sugárzó fájdalom és a zsibbadás mellett – a fejfájás, szédülés is jellemző tünetek. Az előzőeknél jóval ritkábban előforduló háti gerincsérv tünete lehet hátfájás, járás zavar, mellkasi vagy hasi területre sugárzó fájdalom.

A gerincsérv kezelése lehet konzervatív vagy műtéti. A konzervatív terápiában a gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a gyógytorna, a gerincet stabilizáló izmok erősítése. Amennyiben a konzervatív terápia nem segít, csillapíthatatlan a fájdalom, bénulás, széklet- vagy vizeletszabályozási probléma lép fel, indokolt lehet a gerincsérvműtét. Ennek szükségességét a tünetek súlyossága és a képalkotó eljárások (CT, MR) eredményei alapján állapítja meg az idegsebész.

Csigolyaelcsúszás (spondylolisthesis)

A csigolyaívek kétoldali szakadásával társuló csigolyaelcsúszás (spondylolisthesis) bármely életkorban kialakulhat. Oka lehet fejlődési rendellenesség, sportsérülés vagy baleset, de jelentkezhet erős fizikai megterhelés hatására is. Az elcsúszás mértéke és a panaszok súlyossága igen széles skálán mozog. A csigolyaelcsúszás jellemző tünetei a derékfájás, lumbágó, a farizomba vagy combba sugárzó fájdalom.

A konzervatív terápia fontos része – a gyógyszeres kezelés mellet – a gyógytorna, mely a gerincet stabilizáló izmokat erősíti. Súlyos esetben vagy elhúzódó panaszok esetén az idegsebész műtéti megoldás mellett dönthet. Mivel sokféle gerincprobléma okoz hasonló panaszokat, a csigolyaelcsúszás diagnosztizálásában nagyon fontos szerepet kapnak a képalkotó eljárások, mint a 4 irányú gerincröntgen, CT és MR vizsgálatok.

Gerincdaganatok

A gerincdaganat lehet jó- vagy rosszindulatú, elsődleges vagy másodlagos (áttét). A gerinc, gerincvelő elsődleges (a gerinc sejtjeiből kialakuló) daganatos megbetegedése viszonylag ritka. Gyakrabban fordul elő, hogy más szerv daganatos megbetegedése ad áttétet a gerincben. Ismert daganatos betegség (pl. tüdőrák, mellrák, prosztatarák, melanóma) esetében gerincáttét lehetőségét veti fel, amennyiben a páciensnek gerincet érintő tünetei vannak. A daganatok az elhelyezkedésüktől függően idegi panaszokat okozhatnak: fájdalom, zsibbadás, végtaggyengeség jelentkezhet.

A CT és MR vizsgálatok kiemelt fontosságúak a pontos és minél korábbi diagnózis felállításához. A gerincdaganatok kezelése általában műtéti úton történik, orvoslásuk nagy szakértelmet igényel. Rosszindulatú daganat esetén gyakran kombinált, műtéti és onkológiai terápiára van szükség.

Traumás (baleseti) sérülések (pl. gerinctörés) kezelése

Baleset következtében bekövetkező csigolyasérülés esetén a terápia a sérülés mértékétől és a tünetek súlyosságától függ.

Járóképes beteg esetében – amennyiben idegsérülés vagy a gerinc instabilitása nem lép fel – elegendő lehet a konzervatív terápia. A gyógyszeres kezelés mellett fontos a gerincet tartó izmok erősítését célzó gyógytorna, eseteként merev fűző használata a gerinc stabilizálása érdekében. Az idegsebész az azonnali műtét mellett dönthet, amennyiben a sérült csigolyából letört darab vagy darabok idegi tüneteket – érzéskiesést, széklet- vagy vizeletszabályozási problémát – okoznak.

Koponyaűri vérzés, agyvérzés

A koponyaűri vérzésnek vagy agyvérzésnek többféle oka lehet, mely idegsebészeti kezelést indukál. Kiválthatja a fejet ért trauma (ütés, baleset), de külső trauma nélkül is megrepedhet az ér az agyban: agyvérzésre hajlamosít a kezeletlen magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, elhízás és a magas koleszterinszint. A koponyaűri vérzés hátterében érfejlődési rendellenesség is állhat.

A koponyaűri vérzés beszédzavart, fejfájást, hányást, szédülést okozhat. A kezelésről, mely lehet gyógyszeres vagy műtéti, az idegsebész a panaszok, a vérzés helye, mértéke, kiterjedése alapján dönt.

Agydaganatok

A diagnosztizált agydaganatok száma növekvő tendenciát mutat, az egyre több kiderített eset elsősorban a modern képalkotó eljárásoknak (CT, MR) köszönhető. Az agydaganat lehet jó-és rosszindulatú, előfordulhat primer (elsődleges) tumor vagy áttét formájában.

A tünetek igen sokfélék lehetnek. Függenek attól, hogy az agynak az a része, ahol a tumor elhelyezkedik, milyen funkciót lát el, illetve, hogy a daganat milyen gyorsan növekedik. A panaszok között beszédzavar, tudatzavar, végtag gyengeség, mozgáskoordináció romlása, látótér kiesés vagy kettős látás, epilepsziás roham egyaránt előfordulhat. Agyvíz elfolyását akadályozó daganatoknál a növekvő agyűri nyomás miatt fejfájás, hányás jelentkezhet.

Az agydaganatok műtéti kezelésénél az idegsebész figyelembe veszi a tumor elhelyezkedését, fajtáját, méretét. Rosszindulatú daganat esetén az idegsebész onkológus szakorvossal együtt dönt a terápiáról, a műtéti kezelés mellet sugár- és kemoterápia szükségességéről.

Agyvíz keringési zavarok (hydrocephalus)

A hydrocephalus, másnéven vízfejűség akkor alakul ki, amikor az agyban termelődő folyadék elvezetődése akadályba ütközik, emiatt az agy körül az agyvíz felszaporodik. A hydrocephalus oka lehet fejlődési rendellenesség, megjelenhet újszülöttkori agyvérzés vagy méhen belüli fertőzés következtében, de kiválthatja leukémia vagy agydaganat is. Felnőtteknél akkor alakul ki, amikor kullancscsípés okozta agyvelő- agyhártyagyulladás, agyi ciszta vagy tumor következtében akadályba ütközik az agyvíz elfolyása.

A tünetek életkortól függően változnak: csecsemők esetén – amikor a koponyavarratok még nem záródnak – a fej körfogata megnő, kidomborodik a kutacs. A korai felismerés, gyermekkorban a fejtérfogat rendszeres mérése nagyon fontos, mert a fokozott agynyomás károsíthatja az agysejteket, mozgásbeli és mentális problémákat okozhat. Nagyobb gyerekek vagy felnőttek esetén a koponya nem képes tágulni, ezért a megnövekedett agyűri nyomás miatt fejfájás, hányás, látás- vagy mozgászavar jelentkezhet.

A vízfejűség kezelése sebészeti úton történik, ilyenkor egy műanyag katéter, úgynevezett shunt beépítésére kerül sor, mely elvezeti az agykamrákból a felgyülemlett folyadékot. A beteg életminősége nagyban függ a korai felismeréstől, melyben fontos szerepet kapnak a tünetek mellett a képalkotó eszközök (csecsemőknél ultrahang, később CT, MR). Amennyiben időben felismerik a betegséget, az agyvíz elvezetés miatt megelőzhető az idegsejtek károsodása.

Hogyan történik az idegsebészeti vizsgálat?

Az idegsebészeti vizsgálat a kórelőzmények feltárásával kezdődik. Az idegsebész megnézi az esetleges korábbi leleteket, meghallgatja a páciens panaszait, tüneteit. Ezután fizikális vizsgálatra kerül sor, mely a korábbiak alapján vizsgálja tovább a reflexeket, az izomtónust, az izmok beidegzését. Bizonyos esetekben informatív lehet, hogy egyes mozdulatokra fokozódnak vagy enyhülnek a panaszok.

Az idegsebészeti vizsgálat fontos részét képezik a képalkotó vizsgálatok, ezek közül leggyakrabb röntgen, CT és MR vizsgálatokra kerül sor. Ezeken kívül az idegsebész javasolhat ultrahang és elektrofiziológiai vizsgálatokat.

Az idegsebész a panaszok, a kórelőzmény, a fizikális és a képalkotó vizsgálatok eredménye alapján dönt a terápiás kezelésről, mely lehet konzervatív (gyógyszer, fizikoterápia, gyógytorna) vagy műtéti kezelés.

Az esetleges műtétek lebonyolítását a szakorvossal szíveskedjen megbeszélni, központunkban nincs műtéti lehetőség.