Nőgyógyászati műtétek

Egészségügyi küret. Gyógyító és diagnosztikus célból is végezhető. Vérzészavarok, méhtestpolipok, elhalt terhességek,vetélések és vastagodott nyálkahártya esetén szokták leginkább alkalmazni ezt a beavatkozást, melynek során a méhbe felvezetésre kerülő küretkanál segítségével a méhtest és/vagy a méhnyakcsatorna nyálkahártya kerül lekaparásra.

Diagnosztikus céloknál az így kapott szövetmintát további vizsgálatoknak vetik alá.

Curettage (méhkaparás) kimondott erős vérzési rendellenesség esetén is szükségessé válhat, általa az elváltozás, ami a betegség hátterében áll, megállapítható. Bizonyos esetekben az elvégzett műtét a vérzési rendellenességet gyógyíthatja is.

Az eljárás maga csupán néhány percet vesz igénybe és általában altatásban kerül elvégzésre.

Esetleges szövődmények: vérzés, méh és környező szervek sérülése, gyulladás.

A műtét után pár napig enyhe vérzés és görcsök jelentkezhetnek.

Conisatio-kúpkimetszés, a loop conisation pedig hurokkimetszés a méhnyakon.

Diagnosztikai vagy gyógyító eljárások. Kóros citológiai lelet megléte indokolja a beavatkozásokat.

Altatásban történik a műtét.

Mindkét módszernél esetében a kezelőorvos a hüvelyen keresztül, a méhnyakból a kóros hámfelszínt tartlamazó szövetdarabot metszi ki. A különbség, hogy a loop conisatio esetében egy elektromos hurokkal végzik el a kimetszést, míg a sima conisatio esetében egy szike segítségével, kúp alakú minta kerül levágásra.

A kimetszett darabot szövettani vizsgálatnak vetik alá a pontos diagnózis megállapításához.

A conisato esetében jobb minta érhető el, viszont itt varrat szükséges, melyhez draint használnak, ami később eltávolításra kell, hogy kerüljön.

A loop conisatio korszerűbb eljárás, hiszen gyors és vérzéscsillapító is, valamint a fájdalom is enyhébb, viszont bizonyos esetekben diagnosztizációs szempontból kevésbé hatékony lehet az égetett sebszélek miatt. A két módszer közötti választás a kezelőorvos feladata.

Esetleges szövődmények: vérzés, gyulladás, ritkán méhnyak szűkület

Teljes gyógyulás körülbelül 6 hét.

Diagnosztikus célból végzett kimetszés nőgyógyászati elváltozásokból. Az elváltozás részleges vagy teljes eltávolítása történik. A minta szövettani vizsgálata biztosítja a diagnózist is. A keletkezett sebet varratokkal egyesítjük.

A műtét célja, hogy a Bartholin mirigy ciszta, ami a hüvelybemenetnél a kisajkak alsó harmadában található, megnyitásra kerüljön, genny és gyulladás esetén ezek kezelés alá kerüljenek, és indokolt esetben mintavétel is történik.Ennél az eljárásnál a ciszta tartalma egy vágáson keresztül leengedésre kerül, majd ezt az új nyílást varratokkal látjuk el, kialakítva ezzel a mirigy új nyílását.

Vizelet visszatartási nehézségek, illetve hátsó vagy mellső hüvelyfal előreesés miatt kerül rá sor. Tulajdonképpen ez egy helyzet javító beavatkozás.

Helyi érzéstelenítéssel és altatásban is végezhető.

Mellső hüvelyfali plasztika: A beavatkozás célja a laza hüvelyfal miatti tünetek és/vagy a hüvelyből kitüremkedő dudor miatti kellemetlenségek megszüntetése, a hólyag állapotának javításával.

A mellső hüvelyfal közepén ejtenek egy bemetszést, közel a hüvelybemenethez , majd a hüvelyhám alatti, tartó funkciót ellátó kötőszövet plasztikája és varratokkal történő megerősítése történik.

Felszívódó és fel nem szívódó varratokkal is végezhető ez a megerősítés, a beteg adottságai életkora és az anatómiai helyzet függvényében.

Hátsó hüvelyplasztika: a hüvely hátsó falán kijelölt rombusz alakú területről műtéti eltávolításra kerül a nem szükséges hüvelyhám. Majd plasztikai eljárással a hüvelyhám alatti kötőszövet megerősításe történik. A gátat tartó izmok megerősítésével és a seb zárásával fejezzük be a beavatkozást.

A teljes gyógyuláshoz legalább 2-3 hónap szükséges a beavatkozások után, de 3-4 hét elteltével már kevesebb odafigyelést igényelnek a sebek és egyre csökkennek a kellemetlenségek.

Részleges vagy teljes méh előreesés esetében alkalmazzák, leginkább idősebb betegeknél. A hüvely mellső és hátsó falának összevarrását jelenti a hüvely központi szakaszán. Leginkább akkor alkalmazzák, amikor más műtéti eljárás nem jöhet szóba, és már nincs igény nemi életre. Az így létrejött állapot végleges.

Diagnosztizáláshoz alkalmazva a hasüregben és a kismedencében elhelyezkedő szervek megtekintésére alkalmazzák.

A műtét során egy vékony un. Veress-tű kerül bevezetésre a hasüregbe, amin át szén-dioxid gázzal töltik meg a hasüreget, majd a tű eltávolításra kerül. Ezt követően bevezetik az un. trokárt, mely egy hegyes eszköz, amelyen át bevezetésre kerül a laparoszkóp (ez a köldökön vagy az alatta ejtett kis vágáson át kerül a hasüregbe). Ezt követően pár apró metszést (fél centiméter) ejtenek a hasfalon, amiken keresztül bevezetésre kerülnek a feltérképezéshez kellő eszközök. Ha kóros eltérés nem állapítható meg,a művelet véget is ér. Ha viszont olyan elváltozást talál, amiről úgy ítéli meg, hogy laparoszkópos úton eltávolítható, akkor el is végezheti a bővített beavatkozást.

Milyen esetekben végezhető el a beavatkozás?

– Krónikus, ismeretelen eredetű alhasi vagy kismedenecei fájdalom
– Endometriosis
– Ismeretlen eredetű meddőség
– Kismedencei összenövések
– Egyéb úton nem diagnosztizálható kismedencei elváltozások

A petevezető és a petefészek elváltozások miatt végezzük. Leggyakrabban tágult és lezáródott petevezetékek (hydrosalpinx), méhen kívüli terhesség, petefészek ciszták, endometriosis miatt kerülhet sor erre a műtétre, mely során a kóros elváltozás eltávolítására törekszünk. Amennyiben az adott oldali méhfüggelék súlyosan károsodott, annak eltávolítása is elvégezhető.

A laparoszkópiás beavatkozás során a hasfalon ejtett apró bevágásokon keresztül érik el a kívánt területet. Általában 3-4 lyuk kerül kialakításra, melyből az egyiken keresztül egy kamera kerül bevezetésre, a többin pedig az operációhoz szükséges eszközök.

Ennél a módszernél alacsonyabb a fájdalom a beavatkozás után és gyorsabb a gyógyulás is.

Teljes vagy részleges méheltávolítás. Leggyakrabbanvérzészavarok, myomák, adenomyosis, méhsüllyedés, krónikus kismedencei fájdalomvagy rosszindulatú daganat miatt kerül rá sor.

Két módon történhet meg a beavatkozás:

Hüvelyen keresztül

Ennél a módszernél hasfali metszés nem történik. A hüvelyen keresztül a teljes méh eltávolítható. A beavatkozás végén a hüvely végét öltésekkel zárjuk be. A beavatkozás minimális megterheléssel jár.

Laparoszkópiával

A méh részleges vagy teljes eltávolítása ilyenkor hastükrözés útján történik. A lábadozási idő ilyenkor is sokkal rövidebb, mint a hagyományos hasi úton végzett beavatkozások esetén.

Méhtükrözés. Célja a méhüreg feltérképezése.

Általában meddőségi vizsgálatok során, vérzésproblémák miatt, valamint daganat gyanújának fennállásakor végzik ezt az vizsgálatot.

A beavatkozás során a hüvelyen keresztül felvezetésre kerül a méhbe egy apró optikai eszköz. Ennek hála, jól feltérképezhető a méh belseje, megfigyelhetőek az esetleges elváltozások.

Adott esetben szövettani mintavételt is tudunk végrehajtani, valamint a beavatkozás során szükség esetén kisebb polipok, miómák is eltávolíthatóak, a méhsövény is kiírtható általa, valamint összenövéseket is lehet vele kezelni.

Altatásban és bódításban is végezhető.

HSK I – Ez a technikailag egyszerű beavatkozás

HSK II – Ez a technikailag nehezebb beavatkozás

HSK-LSK-CHR – Ez a méhtükrözés, hastükrözés és petevezeték átjárhatósági vizsgálat egy altatáson belül. Elsősorban meddőségi kivizsgálás során lehet rá szükség. Előnye, hogy egy altatáson belül vizsgálható a meddőség összes szervi oka egyszerre. Kóros elváltozás esetén egyben annak műtéti megoldása is elvégezhető.