Neurológiai, azaz agyi, keringési zavarok is állhatnak az alvásproblémák hátterében.  

Az alvászavaroknak két típusa van, az egyik az átmenti, a másik a tartós – ez utóbbiról akkor beszélünk, ha legalább egy hónapon keresztül észlelhető az elalvás vagy az átalvás nehezítettsége.  

Mikor lehet elalvási nehezítettségről beszélni? Ha az alvásra szánt idő legalább egy hetedét “próbálkozással” töltjük, hogy elaludjunk. Azaz, ha hét órát szeretnénk aludni, és ebből összesen egy órán át forgolódunk, kínlódunk, hogy végre elaludjunk, az egyértelműen elalvási nehezítettség. Átalvási nehezítettségről akkor beszélünk, ha valaki éjszaka felébred és nem tud visszaaludni, csak forgolódik. Ha ezen két állapot közül legalább az egyik fennáll egy hónapon keresztül minden nap, esetleg egy-két napos kihagyással, akkor insomniáról beszélhetünk.  

Az alvászavarok több, mint 90%ánál van valamilyen alapbetegség, aminek csak a tünete az alvászavar. Ilyen alapbetegség lehet az agyi vérkeringés betegsége is, belgyógyászati betegség, vérnyomás-ingadozás, vagy pszichés betegségek is, mint a depresszió vagy a szorongás.  

Az alvászavar kivizsgálásának mindig fontos pillére a neurológiai kivizsgálás, hogy megállapítást nyerjen, van-e bármilyen neurológiai eltérés, ami az alvászavart okozhatja.  

A vizsgálattal olyan szakaszban ki lehet mutatni a vérben keringő aprócska rögöket, ami később agyi stroke oka is lehet – ebben a fázisban még megállítható a stroke kialakulása.